Négytestvér-forrás

A forrásnál négy fivérre emlékezhetünk, akik örök életre beírták magukat a történelembe. Jutas, Üllő és Tarhos 907-ben a pozsonyi csatában, Levente 895-ben a bolgárok ellen halt hősi halált a honfoglalás eseményei során.

Gyertyánosi erdő
A Kaposvár és Zselickislak között elterülő 77 hektáros erdő 1971-ben kapott új szerepkört a megye első parkerdejeként.

 Az eltelt idő alatt a város terjeszkedése és a Kapos-Zselic Kertváros létrejötte az egykori legelőkön azt eredményezték, hogy a lakott helyek lassan körbevették, és megközelítése is könnyebbé vált. Azóta a családok és természetkedvelők rövid sétáinak kedvelt célpontja.

Az erdő változatos felszínű vidéken található, ahol a meredek dombokat mély völgyek és vízmosások választják el. Nevéhez illően, zömében gyertyán-tölgy vegyes erdő, ahol a ritkított faállomány és gyérített cserjeszint lehetőséget ad arra, hogy a szaggatott felszíni formákban gyönyörködjünk.
Az erdő talán hóolvadás után a legszebb: egyes részein a védett hóvirág hihetetlen sűrűségben lepi el a földet.

A Zselic éghajlatában érzékelhető enyhe óceáni és mediterrán hatásnak köszönhetően néhány ritkább védett növény is él ebben az erdőben: a szúrós csodabogyó -Ruscus aculeatus- állományainak egy része megmaradt a védelem előtti időszakból (akkor még koszorúkhoz gyűjtötték az ágait) míg az igazi ritkaságnak számító lónyelvű csodabogyó -Ruscus hypoglossum- gyér állománya a látogatók által nem háborgatott szűk bevágásokban rejtőzik.

Források
A fő völgyben két forrást is találunk. Az egyik a Négytestvér-forrás, amelynek kiépítése 1971-ben fejeződött be. Ez tulajdonképpen egy jóvízű forrás négy helyen történő kivezetését jelenti. Talán nem érdemtelenül megörökíthetjük, hogy az ünnepnapokon társadalmi munkában végzett kivitelezés Lévai József Györgynek és természetjáró barátainak köszönhető. Nem túl aszályos időszakokban mind a négy kifolyóból bőven csurog a nagyon finom, hideg forrásvíz.
Ha innen a kék négyszög mentén folytatjuk az utat, hamarosan egy turistaemléket találunk. A Társadalmi Erdei Szolgálat egykori Forrás nevű faháza 1975-ben létesült a tó egy kis félszigetén; később elpusztult, és csak a mellette állt magas kéményű tűzrakóhely őrzi emlékét. (Az 1982-ben kiadott Zselic turistatérképen -31 kemény magyar forint volt az ára!- még ez a házikó+kémény szerepel a címlapon mint a környék emblémája.)
A kulcsosház melletti kis völgyben rejtőzik az 1978-ban foglalt szép kis Kőér-forrás.